A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség, 2021. június 15-én és 16-án hibrid formátumú nemzetközi konferenciát szervezett a körkörös gazdaságról – a résztvevők fizikai jelenlétével, de online hozzászólásokkal is. Romániából, Franciaországból, Hollandiából, Spanyolországból és Csehországból több mint 120 szakértő vett részt ezen az régióközi, kölcsönös tapasztalatcserét célzó eseményen, amely a Color Circle Projekt negyedik ilyen rendezvénye volt, és amelyen Központi Régió körkörös gazdaságának jelenlegi helyzetét elemezték ki, továbbá a fenntartható városfejlesztés folyamatát, de a fenntartható energiafelhasználást is. A konferencia 5 szekciójának munkabeszélgetésein a közpolitikákat boncolgatták, ugyanakkor a körkörös gazdaságot alátámasztó stratégiákat is, továbbá bemutatták a régiónk városaiban és községeiben tapasztalt jó példákat, amelyek ösztönözhetik a többi régiót a körkörös gazdaságra való áttérésre.
Az esemény megnyitóján felszólalt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és a Központi Regionális Fejlesztési Tanács vezetője, továbbá Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke, illetve Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség által javasolt témakör műszaki részleteit Dan Clinci, a kolozsvári Ernest Lupan Körkörös Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet (IRCEM) projektmenedzsere mutatta be. Az intézet független nonprofit szervezet, amelyet 2012-ben alapítottak a Kolozsvári Műszaki Egyetem kezdeményezésére, képviselője pedig a Körkörös Gazdaság Országos Stratégiáját ismertette. Ezt követően, a külföldi résztvevők online hozzászólásai is ehhez a fontos témához kapcsolódtak, amelyre prioritásként tekintenek az európai, regionális és országos programozási dokumentumokban.
A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség által a gyulafehérvári Principia Múzeumban megszervezett esemény része annak a tanulási és tapasztalatcserén alapuló régióközi találkozássorozatnak, amelynek keretében a COLOR CIRCLE projekt partnereinek bemutatják egyfelől a Központi Régió körkörös gazdaságra való áttérésének helyzetképét, másfelől pedig azokat a politikákat és szereplőket is, amelyek ebben a folyamatban részt vesznek. Fontos hangsúly kaptak azok, a többi régiót is ösztönző, követendő konkrét példák, amelyeket az esemény második napján mutattak be. A szakértői hozzáfűzések ezeknek a példáknak az elemzésén alapultak, továbbá a hulladékgazdálkodásra és a melléktermékek újrahasznosítására vonatozó helyi kezdeményezéseken, illetve a fenntartható városfejlesztés és energiafelhasználás áttekintésén. A találkozón emlegetett példák a következő településekre terjedtek ki: Zalatna város, illetve Barátos (Kovászna megye) és Kiscsűr (Szeben megye) község, de említették a nagyszebeni Kultúrgyárat és a székelyudvarhelyi Harghita Business Center vállalkozói inkubátorházat is, akárcsak a marosvásárhelyi Kultúrpalotát. Valamennyi példa rendszerszemléleti, akadémiai, országos és helyhatósági, illetve közösségi megvilágításban került terítékre. A beszélgetés felszólalói intézményeik álláspontját ismertették: a Bőrfeldolgozási és Textilipari Kutatási és Fejlesztési Országos Intézetét, a gyulafehérvári 1918. december 1. Tudományegyetemét, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemét, a brassói Transilvania Egyetemét, illetve Nagyszeben, Gelence (Kovászna megye) és Szászfehéregyháza (Brassó megye) polgármesteri hivatalainak meglátásait. Bekapcsolódtak ugyanakkor a beszélgetésekbe a gelencei Biovill és a marosvásárhelyi Multinvest cégek képviselői, a nagyszebeni Radu Stanca Színház, illetve a Green Energy Klaszter, nem különben a Mihai Eminescu Trust és a Naked Sheep szervezetek küldöttjei is.
A tapasztalatcsere és tudásközvetítés lehetőségeit a hasonló profilú intézmények közötti kétoldalú beszélgetéseken domborították ki partnerrégiók résztvevői. Az európai felszólalók rövid értekezéseket tartottak a körkörös gazdaság működéséről a Burgundia-Franche-Comté régióban (Franciaország), Frízföldön (Hollandia), Közép-Bajorországban, (Csehország) és Granadában (Spanyolország). Valamennyi hazai felszólalónak alkalma volt a közvetlen eszmecserére a külföldi szakértőkkel, a partnerégiók által végzett, eredményekre és következtetésekre összpontosító elemzések kapcsán, ugyanakkor javaslatokkal is gazdagodtak, hogy miként tökéletesíthetik a COLOR CIRCLE Projekt keretében tárgyalt politikák eszköztárát. A külföldi partnerek rövid bemutatói az általuk képviselt, a COLOR CIRCLE Projektben résztvevő európai régió körkörös gazdasági helyzetének ismertetésére összepontosított, és román szakemberekkel együtt elemezték ki az általuk említett követendő példákat, felvázolták azokat a politikai eszközöket, amelyek a projektek kidolgozásában felhasználhatók ezen a szakterületen.
„A régiófejlesztési stratégiánkban arra vállalkoztunk, hogy olyan régióvá válunk, amely rendezettségével vonzó tud lenni lakói számára és turisztikai szempontból is, amelynek tudásra és innovációra épülő, versenyképes gazdasága van, és amelyben az erőforrások fenntartható kiaknázását és felhasználását valamennyi polgár tudatosítja”. Ezt a kitűzött célt, a 2021-2027-es időszakban általunk koordinált Regionális Operatív Program projektjeinek megvalósításával lehet elérni. A körkörös gazdaság a régió elsőrendű fejlesztési prioritásai közé tartozik, de ugyanakkor a következő, 2021-2027-es programozási időszak előkészítési folyamatában is fokozottan elemzett témakör. Ezért is vezettük be a körkörös gazdaság fogalmát mindkét regionális tervünkbe: a Nemzeti Regionális Fejlesztési Tervbe, illetve a Központi Régió Ésszerű Képesítési Stratégiájába. Bár a fogalom újszerű, a körkörös gazdaság, illetve azok az elvek, amelyeken a körkörösség alapszik, a közösségekben mindig jelen voltak a történelem során. Ezek az elvek a természet iránti tiszteletre, az erőforrások gondos, ésszerű és fenntartható felhasználására, kiaknázására vonatkoztak. Végsősoron nagyon sokrétű az, ahogy ezeket az erőforrásokat, nyersanyagot és melléktermékeket hasznosíthatjuk, a tudás és innováció pedig fontos szerepet tölt be a hozzáadott érték megteremtésében, mind a termelő, mind pedig a felhasználó szempontjából. A körkörösség rendszerét a helyi jellegzetességekből kiindulva tudjuk a legjobban felépíteni, azokra az erőforrásokra építve, amelyekkel rendelkezünk, és – miért ne –, azokra a hagyományokra, amelyek beivódtak már a közösségi tudatba” – hangsúlyozta az eseményen való felszólalásában Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
A körkörösség elveiből kiindulva, de azokból a regionális hatáskörökből is, amelyekkel rendelkezik, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség úgy véli, hogy a körkörös gazdaság potenciálja fejleszthető a COLOR CIRCLE Projekt partneri támogatásával. A gyulafehérvári esemény jelen lévő résztvevői közelebb szeretnék vinni az általuk képviselt közösségekhez azokat az egyetemi-közösségi együttműködési modelleket, amelyek más régiókban működnek, de a körkörös gazdaság példái kapcsán megismert konkrét megoldásokat is.
A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség szándéka az, hogy alkalmazza, illetve sokszorosítsa az említett követendő példákat a Regionális Operatív Program keretében, de a következő időszak más támogatási keretei között is. Az utóbbi 15 évben, a Központi Régióban 300 közösségi érdekeltségű, helyi szociális projektet bonyolítottak le vissza nem térítendő európai alapokból, ezek összértéke pedig meghaladja 750 millió euró. A támogatott befektetések a környezetvédelmi infrastruktúrára, a hatékony energiafelhasználás ösztönzésére, a fenntartható városi mobilitásra, a körkörös gazdaság innovatív megoldásainak kifejlesztésére vonatkoztak, továbbá arra is, hogy a vállalkozások olyan új technológiákat vagy eljárásokat alkalmazzanak, amelyek alacsony energiafogyasztást feltételeznek, hatékonnyá teszik a termelést, összhangba hozzák ezeket a környezetvédelmi célkitűzésekkel.
Hattérinformációk:
A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség regionális szinten ülteti gyakorlatba a COLOR CIRCLE Projektet, amelyet az Interreg Europe Regionális Együttműködési Program támogat. A COnnecting and empowering LOcal authorities with Research capacities to unlock the full potential of CIRCuLar Economy” (COLOR CIRCLE) – A helyi közigazgatás felkészítése olyan kutatási kapacitásra, amely révén hasznosíthatja a körkörös gazdaság teljes potenciálját). A projektet hat partnerszervezet alkotta nemzetközi konzorcium valósítja meg öt uniós tagország részvételével, a koordinációját pedig a franciaországi HESAM Egyetem látja el vezető partnerként.
Célkitűzések: Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy a körkörös gazdaságra vonatkozó integrált intézkedések fejlesztése csupán a meghatározó helyi és regionális partnerek közreműködésével lehetséges, a projektet kidolgozó partnerek támogatni szeretnék a koncepció meghonosodását a kisebb méretű városi környezetekben, ennek érdekében pedig elősegítik a tartós partnerség kialakítását a helyhatóságok és az egyetemi közeg között, illetve olyan innovatív intézkedések foganatosítását, amelyek lehetővé teszik a helyi közigazgatás képviselői számára a körkörös gazdaság lehetőségeinek teljesmérvű kiaknázását.
A projekt lebonyolításának időtartama 48 hónap, és két megvalósítási szakaszra oszlik: az első szakasza a régióközi tapasztalatra és közös ismeretszerzésre alapoz (36 hónap), második szakasza pedig a projekt keretében tárgyalt politikai eszközök tökéletesítésének monitorozását tekinti alapként (12 hónap). A megvalósítás időszaka: 2019. augusztus 1-2023. június 30.
A következő, 2021-2027-es időszakra vonatkozó Központi Regionális Operatív Program révén – ami egyben az egyetlen olyan program is, amelynek alapjait regionális szinten osztják le, illetve közvetlenül regionális szinten koordinálják – támogatást nyernek olyan kezdeményezések, amelyek célja a körkörös gazdaság fejlesztése, illetve a régió településeinek fenntartható közösségekké való alakítása.
A konferencián bemutatott szakmai anyagokat megtalálják a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Centru) YouTube-csatornáján.
A román nyelvű ismertető linkje: http://www.adrcentru.ro/proiecte-regionale/economia-circulara-adrcentru/